Rádió a fali tabletről Sonos hangfallal: így építettük fel Home Assistantban

Miért került rádió az okosotthon főoldalára?

Amikor a családi kezelőfelületet építettük, nem csak a fűtésre, a kamerákra és az értesítésekre gondoltam. A konyhában olyan hétköznapi funkcióra is szükség volt, amelyhez nem kell külön alkalmazásban keresgélni. A rádió pontosan ilyen: legyen kéznél néhány ismert állomás, egy egyértelmű leállítás és a hangerő.

Nálunk a fali tablet a kezelőfelület, a hangot pedig a konyhai Sonos hangfal adja. A kettőt a Home Assistant kapcsolja össze. Ez a felosztás egyszerűnek tűnik, de a megértése sok későbbi hibakeresést megkönnyít: a tabletnek nem kell rádiólejátszóként működnie.

A célom az volt, hogy anyukám a már megszokott kezdőoldalon megtalálja a Rádió gombot, és néhány érthető választásból elindíthassa, amit hallgatni szeretne. A műszaki részleteket mi tettük a gombok mögé.

A tablet vezérel, a Sonos szól

A rendszerünkben három fő szerep különül el:

A hangfalunk a Sonos integrációban jelenik meg; a rendszerleltárban SYMFONISK Bookshelf modellként szerepel. A cikk példáiban a saját, hosszú entitásnevünket rövid mintanévre cseréltem.

A tablet hangerejének emelésétől tehát nem várom, hogy a Sonos hangosabb legyen. A rádióoldalon a Sonoshoz tartozó csúszkát használom. Ezt érdemes már a felület átadásakor tisztázni, mert kívülről mindkettő „hangerőnek” látszhat.

Így halad végig egy érintés

A főoldali Rádió gomb és az állomásgomb két külön dolgot tesz:

Főoldal → Rádió gomb → rádiónézet
Rádiónézet → állomásgomb → állomásszkript
Állomásszkript → media_player.play_media → Sonos
Leállítógomb → külön szkript → media_player.media_stop

A főoldali gomb csak navigál. Attól, hogy megnyitom a rádióoldalt, nálunk nem indul automatikusan adás. Az állomás kiválasztása tudatos, külön érintés.

Ezt a megoldást azért szeretem, mert a felület megnyitása és a tényleges eszközvezérlés nem mosódik össze. Ha valaki csak a hangerőt vagy az állapotot szeretné megnézni, nem kell közben új műsort indítania.

A folyamat megértéséhez a családbarát kezdőoldalunkról szóló cikk adja a nagyobb képet. Itt most az egyik gomb mögötti teljes rádiós útvonalat bontom ki.

Miből indulnék ki egy másik otthonban?

Először működő Home Assistant és a benne elérhető Sonos-lejátszó kell. A Sonos integráció hivatalos dokumentációja szerint az IKEA SYMFONISK készülékek is támogatottak. A beállítást az Eszközök és szolgáltatások felületén kezdeném, nem rögtön egy egyedi műszerfalkártyával.

Ezután választanék egy rádióforrást, majd egyetlen állomást és egyetlen célhangfalat. A hétgombos felületet csak akkor építeném meg, amikor ez az egyszerű párosítás már érthető.

A saját megvalósításunk Mushroom-kártyákat is használ, de a rádió működését nem ez a kiegészítő adja. A kártya az indítást és a visszajelzést teszi kényelmessé. Egy alap Home Assistant-gombbal is lehet szkriptet indítani.

A példák előtt a mentési útmutatónk alapján biztosítanám a visszaállítás lehetőségét. A kész családi felületet nem egyszerre alakítanám át hét új gombbal.

Hét állomás, azonos kezelési logika

A rádióoldalunkon a következő állomásokhoz van külön gomb és külön szkript:

Ezek a saját konfigurációnkban szereplő választások. A felsorolás nem élő állomás-elérhetőségi jelentés: az internetes adás vagy a katalógusbejegyzés később változhat.

A következetesség itt fontosabb, mint a gombok száma. Minden állomásnál ugyanaz a mozdulat indít, azonos helyen van a leállítás, és egyetlen hangfal állapotát követjük.

Miért Radio Browser azonosító szerepel a szkriptben?

A saját szkriptjeink nem egy weboldal rádiólejátszóját nyitják meg. A media_content_id mezőben media-source://radio_browser/ kezdetű azonosító szerepel. Ez a Home Assistant médiarendszerén keresztül választja ki az állomást.

A Radio Browser hivatalos integrációja médiakatalógust ad; külön rádióentitást nem kell keresni minden állomáshoz. A Media felületen lehet böngészni, és a Play media művelethez választani forrást. Ez segít abban is, hogy ne egy böngésző címsorából másoljak be véletlenül egy rádió honlapjára mutató címet.

Az állomásazonosítót a saját Home Assistantomban választanám ki. Nem várnám el, hogy egy évekkel később bemásolt mintában szereplő katalógusbejegyzés biztosan ugyanazt az adást adja.

A saját állomáslistánk adását az olvasó rendszerébe sem automatikus tömeges másolással vinném át. Először egy forrást választanék és neveznék el következetesen.

Az első állomásszkript felépítése

A saját logikánk egyetlen lépésből áll: egy megadott médiát küld egy megadott lejátszóra. Az alábbi anonimizált szerkezeti minta nem másolható változtatás nélkül: a célentitást és az ALLLOMAS_AZONOSITO helyét a saját választásodra kell cserélni.

alias: Konyhai rádió – minta
mode: single
sequence:
  - action: media_player.play_media
    target:
      entity_id: media_player.konyhai_sonos
    data:
      media:
        media_content_id: media-source://radio_browser/ALLLOMAS_AZONOSITO
        media_content_type: audio/mpeg
        metadata: {}

Ez a beágyazott media szerkezet a saját jelenlegi szerkesztőből származó konfigurációnkat követi. A hivatalos műveletleírás közvetlen media_content_id és media_content_type mezőkkel is mutat példát. Új rendszerben a saját verzió vizuális médiaszerkesztőjével választanék állomást, és annak mentett YAML-ját ellenőrizném.

Az audio/mpeg nem általános szabály minden rádióra: nálunk két állomás audio/aac típussal szerepel. A kiválasztott forrás adatait tartom meg, nem találomra változtatom a típust.

Mit jelent a single mód?

A single ugyanazon szkript párhuzamos új futását korlátozza, amíg az előző futás tart. Egy rövid lejátszásindító művelet viszont hamar befejeződhet, miközben a rádió még sokáig szól.

Ezért nem tekintem úgy, hogy a single mód az egész rádiórendszert zárolja. A hét állomás hét külön szkript; nem alkotnak közös soros lejátszási várólistát. Két gyors állomásválasztás közös célhangfalnak adhat egymás után utasítást.

A felületet ezért nem folyamatos, gyors gombnyomkodásra tervezem. Állomásválasztás után megvárom a visszajelzést. Ha egy műsor nem indul, előbb a hiba helyét keresem meg, és nem küldök végtelen ismétlést.

A szkript futási állapota sem a rádióhallgatás állapota. A rádióoldal tetején ezért a media_player entitását figyeljük, nem azt, hogy az indítószkript éppen fut-e.

A főoldali navigáció maradjon egyszerű

A kezdőoldalra egy közönséges navigációs gomb elég. A saját belső útvonalunk helyett itt minta szerepel; ezt a saját műszerfalad és nézeted útjára kell cserélni.

type: button
name: Rádió
icon: mdi:radio
show_state: false
tap_action:
  action: navigate
  navigation_path: /dashboard-pelda/radio
hold_action:
  action: none

A gombon a feladat neve szerepel, nem a hangfal entitásazonosítója. A hosszú nyomás nálunk nem indít rejtett második funkciót.

Ha a gomb látszik, de rossz helyre visz, először az útvonalat javítanám. Ezen a ponton még nincs értelme a rádióforrást vagy a Sonost hibáztatni: a navigáció önálló réteg.

A fali tablet és Fully Kiosk cikkben a kijelző nagyobb rendszerbeli szerepét is bemutatom. A rádióhoz azonban nem szükséges a tablet böngészőjében hangot lejátszó külön oldal.

Az állomásgomb feladata egyértelmű legyen

A saját nézetünkben Mushroom Template kártyák adják az állomásgombokat. Mindegyiken az állomás neve és az „Érintse meg a lejátszáshoz” felirat szerepel. Az ikon és a szín segít a megkülönböztetésben.

Az alábbi natív gomb ugyanezt az indítási elvet mutatja, Mushroom telepítése nélkül. A példában a script.konyhai_radio_pelda a korábban létrehozott saját szkript helyére kerül.

type: button
name: Kedvenc rádió
icon: mdi:radio
tap_action:
  action: perform-action
  perform_action: script.konyhai_radio_pelda
hold_action:
  action: none

A két gombot szándékosan nem keverem: a főoldali navigate nézetet vált, az állomásgomb perform-action műveletet kér. Ha a rádióoldal helyett egy új böngészőlap nyílik meg, nem ugyanezt a működést építettem meg.

Mushroom használatakor a telepített verzió dokumentációjához igazítanám a megjelenési beállításokat. Egy régebbi kártyakonfiguráció vizuális paramétereit nem tekinteném minden későbbi kiadásban változatlan ígéretnek.

Mit mondjon az állapotkártya?

A rádióoldal tetején egy kártya a Sonos állapotát értelmezi. Nálunk az elérhetetlen hangfal külön üzenetet kap; lejátszáskor a médiacím, ennek hiányában a csatornanév, végül egyszerű „Rádió” felirat jelenik meg. Szüneteléskor más szöveg látszik.

A hangerőszázalék csak a lejátszóhoz visszakapott értékből készül. Nem a megnyomott állomásgomb neve dönti el, hogy mit írunk ki „Most szól” állapotként.

A jelenlegi saját sablon egyszerűsít: a külön nem kezelt állapotokat a „rádió nem szól” ágba teszi. Az unknown vagy az átmeneti buffering ettől még nem ugyanazt jelenti, mint a biztosan leállított lejátszás. Ha újra építeném ezt a részt, külön megjeleníteném az adathiányt és az előkészítést is.

Az állapotjelzés a vezérlés visszajelzése; önmagában nem mikrofonos igazolás arról, hogy a szobában valóban hallható a hang.

Hangerő: a megfelelő lejátszót állítom

A rádiónézetünk alján natív Tile kártya jeleníti meg a Sonos állapotát és hangerőcsúszkáját:

type: tile
entity: media_player.konyhai_sonos
name: Konyhai Sonos – hangerő és állapot
hide_state: false
features:
  - type: media-player-volume-slider
features_position: bottom

A saját állomásszkriptjeink nem állítanak minden indításnál rögzített hangerőt. Emiatt nem számítok arra, hogy az állomásváltás automatikusan visszaállít egy általam kedvelt szintet.

A media_player volume_level skálája és a felületen megjelenő százalék kétféle megjelenítés. A 0,20 például 20%-nak felel meg; ez nem hangerősségmérés decibelben. Indítás előtt a némítás állapotát is ellenőrizném.

A csúszka legyen elég nagy, és a leállítás maradjon könnyen elérhető. Az apró technikai vezérlők helyett az volt a célunk, hogy a család a szokásos mozdulatokkal kezelje.

A leállítás nem áramtalanítás

A felületünkön „Rádió kikapcsolása” a gomb neve, de alatta media_player.media_stop fut. Ezzel a lejátszást állítjuk le; nem a hangfal áramellátását kapcsoljuk ki.

alias: Konyhai rádió leállítása – minta
mode: single
sequence:
  - action: media_player.media_stop
    target:
      entity_id: media_player.konyhai_sonos

Ennek a különbségnek a hibakeresésnél is van jelentősége. Attól, hogy a rádió már nem szól, a Sonos továbbra is jelen lehet a hálózaton és fogadhat más műveletet.

A szüneteltetés megint más kérdés. Élő rádiónál nem feltételezem, hogy később pontosan ugyanott lehet folytatni, ahol megállítottam. Ha újra állomást választok, élő műsor indulhat.

A cikkben ezért leállításról beszélek akkor is, ha a családi gomb rövidebb, hétköznapi felirata „kikapcsolás”.

Hogyan adnék hozzá új állomást?

Először a Home Assistant médiaböngészőjében keresném meg az állomást. Ellenőrizném, hogy ugyanazt az adást választottam-e, amelyet szeretnék: azonos vagy hasonló név alatt több bejegyzés is lehet.

Ezután egy új szkriptben kiválasztanám a meglévő Sonost, és a médiaszerkesztővel hozzáadnám a forrást. A szkript neve, a műszerfalgomb neve és az állomás tartalma legyen összhangban.

Csak ezután kerülne a gomb a család által használt nézetbe. A meglévő kedvenceket nem cserélném le egyszerre egy új, még meg nem ismert listára. Az új elem elkülönített ellenőrzése után bővíteném a megszokott felületet.

Ha egyetlen állomás áll meg, először annak forrását keresném újra. Ha minden állomás elérhetetlen, inkább a közös lejátszó- vagy hálózati réteget vizsgálnám. Ezzel elkerülhető, hogy ugyanazt a közös hibát hét szkript átírásával próbáljam javítani.

Amikor a gomb látszik, mégsem indul zene

A „gomb megnyomva” és a „hang hallható” között több lépés van. A nyomkövetés azt segít megérteni, hogy a Home Assistant meddig jutott; a szobai hallhatóságot továbbra is ténylegesen ellenőrizni kell.

Nem kezdenék rögtön újratelepítéssel. Előbb a legszűkebb hibát keresem: egy gomb, egy szkript, egy állomás vagy az egész hangfal érintett?

Hálózat és internet: külön hibalehetőségek

A tablet, a Home Assistant és a Sonos közötti elérés, valamint a rádióforrás internetes elérése nem ugyanaz a kapcsolat. A tablet megjelenítheti a már megnyitott felületet akkor is, amikor a lejátszási lánc más pontján van hiba.

A Sonos hivatalos integrációs leírása a visszirányú állapotfrissítés hálózati követelményeit is ismerteti. Ha a push út nem működik, a visszajelzés lassabb lekérdezésre válthat. Ezt nem oldanám meg a rendszer internet felőli, korlátlan megnyitásával.

A saját hálózat kialakításánál a hálózati alapvédelemről szóló cikkünkhöz kapcsolnám a szükséges ellenőrzést. A rádióhoz szükséges helyi elérést és a távoli adminisztrációt külön kezelném.

Ha a házi hálózat működik, de a rádióforrás nem érhető el, más hibát keresek, mint amikor a Sonos entitása unavailable. E két eset szétválasztása gyorsítja a helyes irány megtalálását.

Mi történik, ha közben bemondás érkezik?

A Sonost más háztartási funkciók is használják. A mérőóra-, villanyszámla- és kazánszerviz-emlékeztetőinkben szerepel állapotmentés, külön hangerő, szövegfelolvasás, várakozás és visszaállítás.

Ezért a rádió nem teljesen magányos szereplő. Ha éppen bemondás történik, az érintheti ugyanazt a lejátszót. A rádió szkriptjei önmagukban nem tartalmaznak közös, minden bemondásra kiterjedő prioritáskezelést.

A Sonos snapshot és restore műveletei a lejátszási állapot megőrzéséhez és visszaállításához kapcsolódnak, de ebből nem következtetek minden forrásra és minden párhuzamos eseményre hibátlan folytatásra. Különösen nem tekintem bizonyítottnak két egymásra érkező emlékeztető teljes kezelését.

A hangos háztartási emlékeztetőket külön cikkben bontjuk majd ki. Itt azt a határt szeretném világossá tenni, hogy az egyszerű állomásválasztás és a közös hangfal eseményeinek összehangolása két külön feladat.

Mit nem automatizáltunk a rádiógombokkal?

A jelenlegi állomásszkriptek nem keresnek automatikusan tartalék adást, nem várnak külön a playing állapotra, és nem hoznak létre naplózott hallhatósági igazolást. Nem a tablet ébredése indít rádiót.

Nincs bennük minden állomásváltásra külön hangerő-visszaállítás sem. A rádióoldal egyszerűsége éppen abból adódik, hogy nem próbál minden lehetséges helyzetre rejtett működést kitalálni.

A kártya állapotszövegét és a tényleges funkciót viszont összhangban kell tartani. Ha később hozzáadunk forrásváltást, időzített kikapcsolást vagy finomabb hibajelzést, annak látható és érthető helyet adnék.

A saját rendszerünk leírásánál ezt tartom jó iránynak: azt mutassuk be részletesen, amit valóban felépítettünk, és a következő fejlesztést külön nevezzük meg.

Ezzel az ellenőrzési sorrenddel adnám át

Az éles használati próbát olyan időpontban végezném, amikor a hang nem zavar senkit. Kis hangerőről indulnék, egyetlen állomással, és előre ismert leállítással. Így a próbának is világos kezdete és lezárása van.

Az olvasó saját entitásnevei, állomásai és eszközei ettől eltérhetnek. A mintát a saját rendszeréhez kell igazítania.

Mitől lett ez családbarát megoldás?

Nem attól, hogy sok kiegészítőt kapcsoltunk össze, hanem attól, hogy a hétköznapi feladat rövid maradt: Rádió, állomás, hangerő, leállítás. Az állapot és a célhangfal neve segít, ha valami nem a várt módon történik.

A technikai oldalon külön maradt a navigáció, a szkript, a médiaforrás és a lejátszó. Ez nekünk is előny, mert egy új állomás vagy egy hibás cím nem teszi szükségessé az egész kezelőfelület újraépítését.

Ha most kezded, az okosotthon témaközpontban megtalálod az alapoktól a vezérlésig vezető sorrendet. Ha a rádiós megoldás valamelyik lépésénél elakadsz, a Közösség oldalon írd meg, melyik rétegig jutottál: megnyílik-e a nézet, indul-e a szkript, elérhető-e a hangfal, és csak egy vagy minden állomás érintett.

Így egy általános „nem szól” kérdésből már konkrétan vizsgálható probléma lesz. A család számára közben megmarad az egyszerű rádiógomb.